Weekend without makeup

Az az igazság, hogy elég nehéz megírnom ezt a postot, mert a hétvégéről szeretnék beszámolni, márpedig az már három napja volt.. hát azért nekiugrok, aztán maximum unalmas lesz. Volt már ilyen, azt hiszem.

Péntek este három kolléganő érkezett Strasbourgból. Ott önkéntesek. Itt volt Andrea, aki Linzben él, Ausztriában, továbbá Betti Bajorországból (hehh), és Mira Pápáról vagy Debrecenből vagy Budapestről... az ő helyzete kicsit bonyolultabb. Najó, a lényeg az, hogy nyilván már az első este piáltunk (kivéve Andit, mert ő anti-alkoholista, vagy valami ilyesmi), és már úgy mentünk partyzni. Az elején kicsit féltem, mert Betti szarul volt. Az volt ugyanis, hogy nem nagyon szeret pazarolni, meg kidobni dolgokat, úgyhogy még a vonaton megevett egy joghurtot, ami már egy hete lejárt. Hát majdnem rábaszott.
Végül az utolsó pillanatban ő is elkezdett inni, úgyhogy minden rendbejött.

Ja, aznap este tanultam tőlük valamit. Mielőtt fenékig kiittuk volna a poharat, azt mondták, hogy "fenékig, vagy soha többé szex". Én ezt olyan szarnak találtam, hogy azonnal megfogadtam, hogy az életben el nem hagyja ez a mondat a számat. Hát de most nem fasság?? De.

Persze megint az Oasisban kezdtünk, már előtte megpróbáltam felkészíteni őket, hogy tökjó a hely, meg jó a hangulat meg ilyenek. Aztán odaértünk, és volt összvissz vagy 10 ember. Mentünk is tovább. Kár, hogy nem látták az Oasist teltházzal... úgy az igazi.

A következő hely egy ilyen disco-szerű valami volt. Komolyan mondom, egészen jó zene volt. Meglepődtem egy kicsit.
Még azt muszáj feljegyezni, hogy zseniális koreográfiákat találtunk ki részegen, de majd erről szerintem máskor fogok írni.

Egy idő után meguntam, és rávettem őket, hogy keressük meg a Zanzibart, ami egy rumozó, és azt mondják, hogy elég jó. (Sajnos még soha nem voltam ott.)
Útközben megtalált minket egy banda, akik bár jó arcok voltak végig, meg tökre örültek, hogy külföldiek vagyunk, mégis féltünk egy kicsit. Este volt, idegenek voltak, meg hangosak, meg részegek.
Ja, meg az még jó volt, hogy az egyik srác egyfolytában ragozatlanul beszélt, mert azt hitte, hogy úgy jobban megértjük. Biztos ezt is a filmekből tanulta. (Annak, aki érti: olyanokat mondott, mint "Si vous probleme, nous venir et boum boum")
Valahogy megszabadultunk tőlük, aztán inkább hazamentünk.

Másnap szintén otthon kezdtünk. Mira olyan jól ivott, hogy büszke voltam rá, és ordibáltam h. "J'adore les filles Hongroises!!" (imádom a magyar lányokat)
De amúgy még mindig büszke vagyok rá. :)
Ez a bizonyos másnap ez vasárnap volt. Vasárnap, amikor Valence "méghalottabb" mint alapvetően. Végülis egy buli legvégét csíptük el, és kb még 3 ember volt ott rajtunk kívül. Szerintem 20 percnél többet nem voltunk ott. Inkább hazajöttünk.

A lányok másnap Dél felé vették az irányt, Nizzában vannak egy hétig. Én meg folytatom a munkát. Nembaj, végülis szeretem én ezt csinálni, vagymi.
Ja, és Mira szépen itt hagyta a cipőjét. Azon gondolkodtam, hogy behúzom, de rájöttem h kicsi rám. :D:D

Ja, és még egy update: valószínűleg május végén hazalátogatok egy hétre, mert kiderült, hogy van még egy utam oda-vissza, amit állnak.

Dávid.